A poliszacharidok sok egyszerű cukoregységből (monoszacharidból) glikozidos kötésekkel felépülő, összetett szénhidrátok. Két fő szerepük van: tartaléktápanyagként energiát raktároznak (keményítő, glikogén), vázanyagként pedig a sejtfalak és más szerkezetek anyagát adják (cellulóz, kitin). A harmadik csoportot a gélképző poliszacharidok alkotják, például az alginát.
A keményítő és a cellulóz ugyanabból az építőkőből, glükózból áll. Mégis az egyik a burgonya tartaléktápanyaga, a másik a fa és a pamut vázanyaga. A különbséget egyetlen részlet adja: hogyan kapcsolódnak egymáshoz a glükózegységek. Hogy pontosan hogyan, az az első táblázatból derül ki. Az oldal forrásokkal mutatja be a poliszacharidok felépítését, fő típusait és előfordulását növényekben, gombákban és algákban.
Mit érdemes tudni?
- A poliszacharid sok, akár több ezer cukoregységből álló lánc; lehet egyenes vagy elágazó.
- A keményítő és a glikogén tartalék, a cellulóz és a kitin vázanyag, az alginát és az agar gélképző poliszacharid.
- A keményítőben a glükózegységek alfa-, a cellulózban béta-kötéssel kapcsolódnak.
- A gombák sejtfalát kitin és béta-glükánok építik fel, tartaléktápanyaguk a glikogén.
- A „béta-glükán” nem egyetlen anyag: szerkezete a forrástól függ.
Poliszacharidok számokban
- 1 000-2 000 000: ennyi glükózegység alkot egy keményítőmolekulát (Benalaya és mtsai, 2024)
- 20-25% és 75-80%: az amilóz és az amilopektin aránya a keményítőben (Benalaya és mtsai, 2024)
- közel fele: a fotoszintetizáló élőlények biomasszájának ekkora része cellulóz (Benalaya és mtsai, 2024)
- 10-15%: a szénhidrát aránya a spirulina szárazanyagában, főként ramnóz és glikogén (Furmaniak és mtsai, 2017)
- 1896: ekkor vontak ki először tiszta alginátot tengeri moszatból (Benalaya és mtsai, 2024)
Mi a poliszacharid?
A szénhidrátokat a felépítésük szerint három csoportba sorolják. A három csoport a cukoregységek számában különbözik:
- monoszacharidok (egyszerű cukrok), például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz);
- diszacharidok, amelyek két cukoregységből állnak, például a répacukor (szacharóz) és a tejcukor (laktóz);
- poliszacharidok, amelyekben sok, akár több ezer cukoregység kapcsolódik láncba; a lánc lehet egyenes vagy elágazó.
A poliszacharidok többsége vízben rosszul oldódik, és nem édes ízű. Ebben különböznek a mono- és diszacharidoktól, amelyeket a köznyelv cukornak nevez.
Mitől függ a szerkezetük?
Három dolog határozza meg egy poliszacharid szerkezetét: az építőegység (glükóz vagy más cukor), a kötés típusa (alfa vagy béta) és az elágazás. A keményítő és a cellulóz is glükózból áll, de a keményítőben alfa-1,4-, a cellulózban béta-1,4-kötés kapcsolja az egységeket. Ettől a keményítő lánca csavarvonalas, a cellulózé egyenes, kinyújtott (Benalaya és mtsai, 2024). A táblázat a fő példákat veti össze.
| Anyag | Építőegység | Kötés | Szerkezet | Szerep | Előfordulás |
|---|---|---|---|---|---|
| Amilóz (keményítő) | glükóz | alfa-1,4 | többnyire egyenes, csavarvonalas | tartalék | növények |
| Amilopektin (keményítő) | glükóz | alfa-1,4 és alfa-1,6 | elágazó | tartalék | növények |
| Glikogén | glükóz | alfa-1,4 és alfa-1,6 | erősen elágazó | tartalék | állatok, gombák |
| Cellulóz | glükóz | béta-1,4 | egyenes, rostokat képez | váz | növények, egyes algák |
| Kitin | N-acetil-glükózamin | béta-1,4 | egyenes | váz | gombák, ízeltlábúak |
Forrás: Benalaya és mtsai, International Journal of Molecular Sciences, 2024; Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, The Cell Surface, 2019.

Homo- és heteropoliszacharidok
Ha egy poliszacharid egyetlen fajta cukoregységből épül fel, homopoliszacharidnak nevezik: ilyen a keményítő, a glikogén és a cellulóz (glükózból), valamint a kitin (N-acetil-glükózaminból). A heteropoliszacharidok többféle egységből állnak, és cukorsavakat vagy szulfátcsoportot is tartalmazhatnak. Ilyen a pektin és az alginát, amelyek negatív töltésű, savas jellegű poliszacharidok (Benalaya és mtsai, 2024), és ilyen a spirulinából leírt kalcium-spirulán is, amelyben többféle cukor, szulfát és kalcium kapcsolódik össze (Furmaniak és mtsai, 2017).
A poliszacharidok fő típusai, példákkal
A poliszacharidokat a szerepük szerint három csoportba szokás sorolni: tartalék-, váz- és gélképző poliszacharidok (Benalaya és mtsai, 2024). A béta-glükánok szerkezetük alapján külön csoportot alkotnak, mert egyszerre fordulnak elő gabonákban, élesztőben, gombákban és algákban.
Tartalék-poliszacharidok
- Keményítő: a növények tartaléktápanyaga, glükózegységekből áll (amilóz és amilopektin). Fő forrásai a burgonya, a rizs és a gabonafélék.
- Glikogén: az állati szervezetek és a gombák tartalék-poliszacharidja, szintén glükózegységekből, erősen elágazó lánccal; a sejtben szemcsék formájában raktározódik (Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019).
- Inulin: fruktózegységekből álló tartalék-poliszacharid, például a csicsókában és a cikóriagyökérben.
Váz-poliszacharidok
- Cellulóz: a növényi sejtfalak fő alkotóeleme, glükózegységekből álló egyenes lánc. Az élelmi rostok egyik fő típusa.
- Kitin: a gombák sejtfalának és az ízeltlábúak vázának anyaga.
- Pektin: a növényi sejtfalak alkotórésze; a gyümölcsökből nyerik, a lekvárkészítésben zselésítő anyagként ismert.
Gélképző poliszacharidok
Az alginát, az agar és a karragén vízzel gélt képez, ezért az élelmiszeripar sűrítő- és zselésítőanyagként használja. Mindhárom tengeri moszatokból származik; az alginát a moszatok sejtfalának rugalmasságát és szilárdságát adja, tiszta formában először 1896-ban vonták ki (Benalaya és mtsai, 2024).
Béta-glükánok
A béta-glükánok glükózegységekből álló poliszacharidok, amelyekben az egységek béta-kötéssel kapcsolódnak. Megtalálhatók a zab és az árpa szemében, az élesztőben, valamint a gombák sejtfalában. A név gyűjtőfogalom: a gabonák béta-glükánjában béta-1,3- és béta-1,4-kötések váltakoznak (Benalaya és mtsai, 2024), a gombák sejtfalában béta-1,3- és béta-1,6-kötésű glükánok fordulnak elő (Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019).
Poliszacharidok a gombákban és az algákban
- Gombák: a gombák sejtfalának fő vázanyagai a kitin és a béta-glükánok; cellulóz a gombákban általában nincs, tartaléktápanyaguk a glikogén (Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019). A ganoderma (pecsétviaszgomba) összetevői között a szakirodalom poliszacharidokat és triterpenoidokat ír le (He és mtsai, 2023).
- Algák: a spirulina szárazanyagának 10-15%-a szénhidrát, főként ramnóz és glikogén; leírt összetevői között nagy molekulasúlyú poliszacharidok is szerepelnek, például a kalcium-spirulán, amely többféle cukorból, szulfátból és kalciumból épül fel (Furmaniak és mtsai, 2017).
| Élőlénycsoport | Sejtfal fő poliszacharidjai | Tartalék-poliszacharid |
|---|---|---|
| Szárazföldi növények | cellulóz, hemicellulóz, pektin | keményítő (egyes fajokban inulin) |
| Gombák | kitin, béta-glükánok | glikogén |
| Tengeri moszatok | cellulóz egyes csoportokban, alginát | fajtól függő |
| Állatok | (sejtfal nincs; ízeltlábúaknál kitinváz) | glikogén |
Forrás: Benalaya és mtsai, 2024; Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019.

Hol fordulnak elő a poliszacharidok az étrendben?
Az étrend poliszacharidjai élelmiszercsoportonként eltérnek. A növényi élelmiszerekben a keményítő a tartalék, a cellulóz és a pektin a rost; a gombákban kitin, béta-glükánok és glikogén van, a tengeri moszatokban gélképző poliszacharidok, például alginát. A lista az élelmiszercsoportokat a rájuk jellemző poliszacharidokkal sorolja fel.
- Gabonafélék, burgonya, rizs: elsősorban keményítő.
- Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák: cellulóz, pektin és más élelmi rostok.
- Zab és árpa: béta-glükánok.
- Gombák: kitin és béta-glükánok.
- Algák: például a spirulina.
Hogyan olvassa a címkét?
A poliszacharidok két helyen jelennek meg az élelmiszerek címkéjén: a tápértéktáblázatban és az összetevők között, adalékanyagként. A tápértéktáblázat a szénhidrátot és azon belül a cukrokat kötelezően, a keményítőt és a rostot önkéntesen adja meg (1169/2011/EU rendelet, 30. cikk).
- Szénhidrát és cukrok. A „szénhidrát” sorban a keményítő is benne van; az „ebből cukrok” csak a mono- és diszacharidokat mutatja.
- Keményítő és rost. Ha a címke megadja, külön sorban áll; a cellulóz és a pektin a rostok közé tartozik.
- E-számok. Az adalékanyagként használt poliszacharidok jelölése: E 400 (alginsav), E 406 (agar), E 407 (karragén), E 440 (pektinek), E 460 (cellulóz), E 464 (hidroxipropil-metilcellulóz) (1333/2008/EK rendelet).
Gyakori kérdések
Mi a különbség a mono-, di- és poliszacharidok között?
A monoszacharid egyetlen cukoregység (például a szőlőcukor), a diszacharid kettő (például a répacukor), a poliszacharidban viszont sok, akár több ezer cukoregység kapcsolódik láncba. Egy keményítőmolekulában például ezer és kétmillió közötti glükózegység lehet, és a lánc egyenes vagy elágazó is lehet.
Édesek a poliszacharidok?
A poliszacharidok többsége nem édes ízű, és vízben rosszul oldódik. Ebben különböznek az egyszerű cukroktól és a diszacharidoktól, amelyek édesek és jól oldódnak. A tápértéktáblázatban is külön kezelik őket: az „ebből cukrok” sor definíció szerint csak a mono- és diszacharidokat tartalmazza.
Mi a különbség a keményítő és a glikogén között?
Mindkettő glükózegységekből álló tartalék-poliszacharid: a keményítő a növényeké, a glikogén az állati szervezeteké és a gombáké. A glikogén lánca erősen elágazó, a keményítő amilózból (20-25%) és amilopektinből (75-80%) áll, amelyek közül csak az amilopektin elágazó.
Miből áll a gombák sejtfala?
A gombák sejtfalát kitin és béta-glükánok alkotják; cellulóz a gombákban általában nincs. A kitin az ízeltlábúak vázának is anyaga, a gombák tartalék-poliszacharidja pedig a glikogén, nem a keményítő.
Összefoglalás
A poliszacharidok sok cukoregységből álló szénhidrátok: tartalékként, vázanyagként vagy gélképzőként fordulnak elő. Hogy melyik szerepet töltik be, azt az építőegység, a kötés típusa és az elágazás dönti el; ezért lehet a keményítő és a cellulóz ugyanabból a glükózból mégis más. A gombák poliszacharidjairól és a pecsétviaszgombáról a ganoderma gomba oldal szól.
Források
- Benalaya I, Alves G, Lopes J, Silva LR: International Journal of Molecular Sciences, 2024; 25(2): 1322. doi:10.3390/ijms25021322
- Ruiz-Herrera J, Ortiz-Castellanos L: The Cell Surface, 2019; 5: 100022. doi:10.1016/j.tcsw.2019.100022
- Furmaniak MA, Misztak AE, Franczuk MD és mtsai: Frontiers in Microbiology, 2017; 8: 2541. doi:10.3389/fmicb.2017.02541
- He X, Chen Y, Li Z és mtsai: Chinese Herbal Medicines, 2023; 15(3): 376-382. doi:10.1016/j.chmed.2023.01.005
- Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete, 30. cikk; 1333/2008/EK rendelete, II. melléklet.
Felelősségkizárás (Disclaimer)
Az ezen a weboldalon közölt információk kizárólag általános tájékoztatást és oktatást szolgálnak, és nem helyettesítik az egyéni szakmai tanácsadást.
A dxntermekek.info.hu egy független DXN-forgalmazó tájékoztató oldala. Ez nem a DXN hivatalos vállalati weboldala.
Ha orvosi diagnózist vagy kezelést igénylő egészségügyi panasza van, forduljon képzett egészségügyi szakemberhez (pl. orvoshoz vagy gyógyszerészhez).

