Poliszacharidok: felépítés, típusok és példák

Burgonya, rizs, zabpehely, gomba, szárított tengeri moszat és fűszernövények felülnézetből, fa asztalon

A keményítő és a cellulóz ugyanabból az építőkőből, glükózból áll. Mégis az egyik a burgonya tartaléktápanyaga, a másik a fa és a pamut vázanyaga. A különbséget egyetlen részlet adja: hogyan kapcsolódnak egymáshoz a glükózegységek. Hogy pontosan hogyan, az az első táblázatból derül ki. Az oldal forrásokkal mutatja be a poliszacharidok felépítését, fő típusait és előfordulását növényekben, gombákban és algákban.

Mit érdemes tudni?

  • A poliszacharid sok, akár több ezer cukoregységből álló lánc; lehet egyenes vagy elágazó.
  • A keményítő és a glikogén tartalék, a cellulóz és a kitin vázanyag, az alginát és az agar gélképző poliszacharid.
  • A keményítőben a glükózegységek alfa-, a cellulózban béta-kötéssel kapcsolódnak.
  • A gombák sejtfalát kitin és béta-glükánok építik fel, tartaléktápanyaguk a glikogén.
  • A „béta-glükán” nem egyetlen anyag: szerkezete a forrástól függ.

Poliszacharidok számokban

  • 1 000-2 000 000: ennyi glükózegység alkot egy keményítőmolekulát (Benalaya és mtsai, 2024)
  • 20-25% és 75-80%: az amilóz és az amilopektin aránya a keményítőben (Benalaya és mtsai, 2024)
  • közel fele: a fotoszintetizáló élőlények biomasszájának ekkora része cellulóz (Benalaya és mtsai, 2024)
  • 10-15%: a szénhidrát aránya a spirulina szárazanyagában, főként ramnóz és glikogén (Furmaniak és mtsai, 2017)
  • 1896: ekkor vontak ki először tiszta alginátot tengeri moszatból (Benalaya és mtsai, 2024)

Mi a poliszacharid?

A szénhidrátokat a felépítésük szerint három csoportba sorolják. A három csoport a cukoregységek számában különbözik:

  • monoszacharidok (egyszerű cukrok), például a szőlőcukor (glükóz) és a gyümölcscukor (fruktóz);
  • diszacharidok, amelyek két cukoregységből állnak, például a répacukor (szacharóz) és a tejcukor (laktóz);
  • poliszacharidok, amelyekben sok, akár több ezer cukoregység kapcsolódik láncba; a lánc lehet egyenes vagy elágazó.

A poliszacharidok többsége vízben rosszul oldódik, és nem édes ízű. Ebben különböznek a mono- és diszacharidoktól, amelyeket a köznyelv cukornak nevez.

Mitől függ a szerkezetük?

Három dolog határozza meg egy poliszacharid szerkezetét: az építőegység (glükóz vagy más cukor), a kötés típusa (alfa vagy béta) és az elágazás. A keményítő és a cellulóz is glükózból áll, de a keményítőben alfa-1,4-, a cellulózban béta-1,4-kötés kapcsolja az egységeket. Ettől a keményítő lánca csavarvonalas, a cellulózé egyenes, kinyújtott (Benalaya és mtsai, 2024). A táblázat a fő példákat veti össze.

A fő poliszacharidok szerkezete és szerepe
Anyag Építőegység Kötés Szerkezet Szerep Előfordulás
Amilóz (keményítő) glükóz alfa-1,4 többnyire egyenes, csavarvonalas tartalék növények
Amilopektin (keményítő) glükóz alfa-1,4 és alfa-1,6 elágazó tartalék növények
Glikogén glükóz alfa-1,4 és alfa-1,6 erősen elágazó tartalék állatok, gombák
Cellulóz glükóz béta-1,4 egyenes, rostokat képez váz növények, egyes algák
Kitin N-acetil-glükózamin béta-1,4 egyenes váz gombák, ízeltlábúak

Forrás: Benalaya és mtsai, International Journal of Molecular Sciences, 2024; Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, The Cell Surface, 2019.

Keményítőszemcsék fénymikroszkóp alatt

Homo- és heteropoliszacharidok

Ha egy poliszacharid egyetlen fajta cukoregységből épül fel, homopoliszacharidnak nevezik: ilyen a keményítő, a glikogén és a cellulóz (glükózból), valamint a kitin (N-acetil-glükózaminból). A heteropoliszacharidok többféle egységből állnak, és cukorsavakat vagy szulfátcsoportot is tartalmazhatnak. Ilyen a pektin és az alginát, amelyek negatív töltésű, savas jellegű poliszacharidok (Benalaya és mtsai, 2024), és ilyen a spirulinából leírt kalcium-spirulán is, amelyben többféle cukor, szulfát és kalcium kapcsolódik össze (Furmaniak és mtsai, 2017).

A poliszacharidok fő típusai, példákkal

A poliszacharidokat a szerepük szerint három csoportba szokás sorolni: tartalék-, váz- és gélképző poliszacharidok (Benalaya és mtsai, 2024). A béta-glükánok szerkezetük alapján külön csoportot alkotnak, mert egyszerre fordulnak elő gabonákban, élesztőben, gombákban és algákban.

Tartalék-poliszacharidok

  • Keményítő: a növények tartaléktápanyaga, glükózegységekből áll (amilóz és amilopektin). Fő forrásai a burgonya, a rizs és a gabonafélék.
  • Glikogén: az állati szervezetek és a gombák tartalék-poliszacharidja, szintén glükózegységekből, erősen elágazó lánccal; a sejtben szemcsék formájában raktározódik (Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019).
  • Inulin: fruktózegységekből álló tartalék-poliszacharid, például a csicsókában és a cikóriagyökérben.

Váz-poliszacharidok

  • Cellulóz: a növényi sejtfalak fő alkotóeleme, glükózegységekből álló egyenes lánc. Az élelmi rostok egyik fő típusa.
  • Kitin: a gombák sejtfalának és az ízeltlábúak vázának anyaga.
  • Pektin: a növényi sejtfalak alkotórésze; a gyümölcsökből nyerik, a lekvárkészítésben zselésítő anyagként ismert.

Gélképző poliszacharidok

Az alginát, az agar és a karragén vízzel gélt képez, ezért az élelmiszeripar sűrítő- és zselésítőanyagként használja. Mindhárom tengeri moszatokból származik; az alginát a moszatok sejtfalának rugalmasságát és szilárdságát adja, tiszta formában először 1896-ban vonták ki (Benalaya és mtsai, 2024).

Béta-glükánok

A béta-glükánok glükózegységekből álló poliszacharidok, amelyekben az egységek béta-kötéssel kapcsolódnak. Megtalálhatók a zab és az árpa szemében, az élesztőben, valamint a gombák sejtfalában. A név gyűjtőfogalom: a gabonák béta-glükánjában béta-1,3- és béta-1,4-kötések váltakoznak (Benalaya és mtsai, 2024), a gombák sejtfalában béta-1,3- és béta-1,6-kötésű glükánok fordulnak elő (Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019).

Poliszacharidok a gombákban és az algákban

  • Gombák: a gombák sejtfalának fő vázanyagai a kitin és a béta-glükánok; cellulóz a gombákban általában nincs, tartaléktápanyaguk a glikogén (Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019). A ganoderma (pecsétviaszgomba) összetevői között a szakirodalom poliszacharidokat és triterpenoidokat ír le (He és mtsai, 2023).
  • Algák: a spirulina szárazanyagának 10-15%-a szénhidrát, főként ramnóz és glikogén; leírt összetevői között nagy molekulasúlyú poliszacharidok is szerepelnek, például a kalcium-spirulán, amely többféle cukorból, szulfátból és kalciumból épül fel (Furmaniak és mtsai, 2017).
Sejtfal- és tartalék-poliszacharidok élőlénycsoportonként
Élőlénycsoport Sejtfal fő poliszacharidjai Tartalék-poliszacharid
Szárazföldi növények cellulóz, hemicellulóz, pektin keményítő (egyes fajokban inulin)
Gombák kitin, béta-glükánok glikogén
Tengeri moszatok cellulóz egyes csoportokban, alginát fajtól függő
Állatok (sejtfal nincs; ízeltlábúaknál kitinváz) glikogén

Forrás: Benalaya és mtsai, 2024; Ruiz-Herrera és Ortiz-Castellanos, 2019.

Gombák és szárított tengeri moszat egymás mellett, kőfelületen

Hol fordulnak elő a poliszacharidok az étrendben?

Az étrend poliszacharidjai élelmiszercsoportonként eltérnek. A növényi élelmiszerekben a keményítő a tartalék, a cellulóz és a pektin a rost; a gombákban kitin, béta-glükánok és glikogén van, a tengeri moszatokban gélképző poliszacharidok, például alginát. A lista az élelmiszercsoportokat a rájuk jellemző poliszacharidokkal sorolja fel.

  • Gabonafélék, burgonya, rizs: elsősorban keményítő.
  • Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák: cellulóz, pektin és más élelmi rostok.
  • Zab és árpa: béta-glükánok.
  • Gombák: kitin és béta-glükánok.
  • Algák: például a spirulina.

Hogyan olvassa a címkét?

A poliszacharidok két helyen jelennek meg az élelmiszerek címkéjén: a tápértéktáblázatban és az összetevők között, adalékanyagként. A tápértéktáblázat a szénhidrátot és azon belül a cukrokat kötelezően, a keményítőt és a rostot önkéntesen adja meg (1169/2011/EU rendelet, 30. cikk).

  1. Szénhidrát és cukrok. A „szénhidrát” sorban a keményítő is benne van; az „ebből cukrok” csak a mono- és diszacharidokat mutatja.
  2. Keményítő és rost. Ha a címke megadja, külön sorban áll; a cellulóz és a pektin a rostok közé tartozik.
  3. E-számok. Az adalékanyagként használt poliszacharidok jelölése: E 400 (alginsav), E 406 (agar), E 407 (karragén), E 440 (pektinek), E 460 (cellulóz), E 464 (hidroxipropil-metilcellulóz) (1333/2008/EK rendelet).

Gyakori kérdések

Mi a különbség a mono-, di- és poliszacharidok között?

A monoszacharid egyetlen cukoregység (például a szőlőcukor), a diszacharid kettő (például a répacukor), a poliszacharidban viszont sok, akár több ezer cukoregység kapcsolódik láncba. Egy keményítőmolekulában például ezer és kétmillió közötti glükózegység lehet, és a lánc egyenes vagy elágazó is lehet.

Édesek a poliszacharidok?

A poliszacharidok többsége nem édes ízű, és vízben rosszul oldódik. Ebben különböznek az egyszerű cukroktól és a diszacharidoktól, amelyek édesek és jól oldódnak. A tápértéktáblázatban is külön kezelik őket: az „ebből cukrok” sor definíció szerint csak a mono- és diszacharidokat tartalmazza.

Mi a különbség a keményítő és a glikogén között?

Mindkettő glükózegységekből álló tartalék-poliszacharid: a keményítő a növényeké, a glikogén az állati szervezeteké és a gombáké. A glikogén lánca erősen elágazó, a keményítő amilózból (20-25%) és amilopektinből (75-80%) áll, amelyek közül csak az amilopektin elágazó.

Miből áll a gombák sejtfala?

A gombák sejtfalát kitin és béta-glükánok alkotják; cellulóz a gombákban általában nincs. A kitin az ízeltlábúak vázának is anyaga, a gombák tartalék-poliszacharidja pedig a glikogén, nem a keményítő.

Összefoglalás

A poliszacharidok sok cukoregységből álló szénhidrátok: tartalékként, vázanyagként vagy gélképzőként fordulnak elő. Hogy melyik szerepet töltik be, azt az építőegység, a kötés típusa és az elágazás dönti el; ezért lehet a keményítő és a cellulóz ugyanabból a glükózból mégis más. A gombák poliszacharidjairól és a pecsétviaszgombáról a ganoderma gomba oldal szól.

Források

  • Benalaya I, Alves G, Lopes J, Silva LR: International Journal of Molecular Sciences, 2024; 25(2): 1322. doi:10.3390/ijms25021322
  • Ruiz-Herrera J, Ortiz-Castellanos L: The Cell Surface, 2019; 5: 100022. doi:10.1016/j.tcsw.2019.100022
  • Furmaniak MA, Misztak AE, Franczuk MD és mtsai: Frontiers in Microbiology, 2017; 8: 2541. doi:10.3389/fmicb.2017.02541
  • He X, Chen Y, Li Z és mtsai: Chinese Herbal Medicines, 2023; 15(3): 376-382. doi:10.1016/j.chmed.2023.01.005
  • Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete, 30. cikk; 1333/2008/EK rendelete, II. melléklet.

Felelősségkizárás (Disclaimer)

Az ezen a weboldalon közölt információk kizárólag általános tájékoztatást és oktatást szolgálnak, és nem helyettesítik az egyéni szakmai tanácsadást.

A dxntermekek.info.hu egy független DXN-forgalmazó tájékoztató oldala. Ez nem a DXN hivatalos vállalati weboldala.

Ha orvosi diagnózist vagy kezelést igénylő egészségügyi panasza van, forduljon képzett egészségügyi szakemberhez (pl. orvoshoz vagy gyógyszerészhez).